BOYONGÓ: "Nagyot álmodunk és mindent megteszünk, hogy a “Todo” listánk végére érjünk"

2025.02.10

A folk alapokra építő Boyongó olyan jegyekkel fűszerezi zenei világát, mint a hip-hop, a progresszív pop-rock és a trance. Miután több mint ezer zenekar közül ők nyerték meg az Öröm a Zene tehetségkutató-sorozat 2023/2024-es évadát, a Hangfoglaló Induló előadói alprogram 11. évadának egyik támogatott produkciójává is váltak. Az évet a február 22-én megrendezésre került Hangfoglaló Minifeszten indíthatták, mostani interjúnkban többek között erről, a #Láthatáron kislemezükről, valamint terveikről beszélgettünk.

Ha csak néhány mondatunk lenne rá, hogy mesélnétek el a BOYONGÓ történetét?
A zenekar egy része (még csak két-három fő) négy évvel ezelőtt kezdett el együtt zenélni, majd fokozatosan bővült a csapat hat főre. A zene mindegyikünk életében egy kiskorból, családból hozott szerelem, amit a mai napig űzünk, és szeretnénk megosztani másokkal is. Azt érezzük, hogy családjainknak és barátainknak nagyon tetszik, amit alkotunk és ez motivált minket arra, hogy szélesebb körben is megmutassuk azt, amin dolgozunk. Nagyon sok támogatást, építő jellegű kritikát kapunk szakmabeli barátainktól is, tanácsaikat pedig igyekszünk megfogadni, közben arra is figyelünk, hogy ez a mi zenénk maradjon, a mi érzéseinkből, a mi hangulatainkból.

A tavalyi év egészen pörgős volt számotokra. Hogyan értékelitek a 2024-es esztendőt?
2024-ben olyan élményekben volt részünk, amikről korábban nem is álmodtunk. Az ország északi és déli részében is volt lehetőségünk koncertezni. Két alkalommal is felléphettünk a Fonó Budai Zeneházban, felbukkantunk az Ördögkatlan, a Boglart, a Hírös Hét és a Szentgyörgyi Kőleves fesztiválokon, játszottunk a Szabó Balázs Bandája előtt a Dürer Kertben, a Petőfi rádió Hajrá Magyarok című műsorában, de ezeken kívül is számtalan lehetőséget kaptunk és igyekeztünk minddel élni is. A tavalyi év olyan energiákat mozgatott meg a zenekarban, amikről nem tudtunk, hogy léteznek és így még motiváltabban kezdünk neki az újévnek.

Megnyertétek az ÖRÖM A ZENE döntőjét. Emlékeztek még az érzésre, amikor megtudtátok? Melyik zsűritag véleménye volt rátok leginkább hatással?
Ez a pillanat nagyon élénken él az emlékeinkben. Egymásra néztünk, szinte el sem hittük, hogy tényleg a mi nevünket mondták. Néhányan megkönnyeztük ezt a pillanatot, és azt hiszem ezek azok az alkalmak, amikor tényleg tudatosul, hogy nem csak mi szeretjük, amit csinálunk, hanem mások is értékesnek látják. Mindegyik zsűritag véleménye nagyon motivált minket abban, hogy szakmailag feljebb és feljebb tornásszuk a produkció minőségét.

Megjelent első kislemezetek, a #Láthatáron. Kérlek, meséljetek a dalok történetéről!
Boldi a Szederindáról:A Szederinda című dalunk arról szól, hogy ahol vagyunk és hogy amit az otthonunknak hívunk, onnan majd egyszer el kell indulnunk. Nem csak fizikailag, hanem átvitt értelemben is. Nem ragadhatunk bele örökre a szokásainkba, a szerepeinkbe, nem reagálhatunk mindenre mindig ugyanúgy. Néha szembe kell nézni azzal, hogy a változás nehéz és fájdalmas, de ugyanakkor elengedhetetlen lépés, mivel ezáltal tudunk kiszakadni az újra meg újra bejárt körökből. Ezeket a megtartó, ám ezzel együtt visszatartó erőket jelenítik meg a dalban a szederindák. Amikor egy koncerten megemlítettem, hogy ez a szám a hihetetlen erőről, kitartásról és bátorságról szól, akkor elment az áram a szám közepén és hangosítás nélkül énekeltük végig. Akkora ereje volt, hogy azóta is bennem van az érzés, hogy több mint elegek vagyunk azon problémák, feladatok megoldásához, amiket az élet az utunkba sodor.
Boldi az Ágrólszakadtról:Mindenről szól, amit abban a pillanatban belehall és beleérez az, aki épp hallgatja. Nekem most épp arról szól, hogy szeretném, ha mindenki érezné, hogy sosem marad teljesen egyedül. Mindig van, aki rád vár, ha épp elvesztél, és mindig válhatsz azzá, aki hazavár valakit. Lehetsz épp otthontalan ,ázó-fázó kis gerlice, de lehetsz ,meleg otthon is, mégis ugyanúgy magányos. Ezt a magányt viszont hamarabb vesszük észre a másikban, mint magunkban. Megadnánk mindent, még a saját csillagainkat is odaadnánk, csak hogy megmenthessük a másikat. Valahogy erről az óvó szeretetről szól nekem, amit nem csak adni kéne tudni, hanem ami nehezebb, elfogadni is.
Katinka a Fellegekről: A Fellegek című számunk az, amit, ha énekelek akkor a legrészletgazdagabban jelenik meg a történet a szemem előtt, mindegy hanyadjára játszuk a számot. Változó, hogy a dalban elhangzott érzéseket mikor érzem magaménak. Amikor keletkezett a dal akkor személyes történetnek éltem meg. Mostanában inkább egy elmesélőnek érzem magamat, aki óvva kíséri végig a szereplőt az útján. Ezek a fellegek minden utazás során ott vannak az égen, de nem mindegy hogyan tekintünk rájuk. Eltakarhatják a napsütést felőlünk, beboríthatják az eget, komorrá tehetik a hangulatunkat, de ellene is mehetünk ezeknek a fellegeknek "takarják csak, ha akarják, mert a szívem nem lehet". Ez a részlet a dal refrénjében szerepel, ezt Boldival közösen szoktuk énekelni. Bennem így még erősebben, mélyebben munkálódik ez a szemlélet."

Ti lettetek a Hangfoglaló alprogram egyik támogatott produkciója. Milyen gondolatok, érzések kavarodnak bennetek ennek kapcsán?
Nagy lehetőségnek tartjuk, amiből szeretnénk a legtöbbet kihozni. Egy ilyen támogatás nagyon nagy segítség a hozzánk hasonló induló zenekaroknak, akik még nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi és kapcsolati tőkével. Igyekszünk úgy alakítani az idei évet, hogy a Hangfoglalótól kapott támogatásból egy stabil alapot tudjunk kialakítani a zenekarnak, amiből a következő években majd tovább építkezhetünk.

Nemrégiben bizonyíthattatok a Hangfoglaló Minifeszten is. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok?
A Hangfoglaló Minifeszt volt 2025 évindító koncertje. Megtapasztaltuk, hogy Budapesten lehetetlen parkolni, hogy az Örvény című számunk Goa részében nehezen beazonosítható a zenei egy, és nagyon sok nagyon jó produkciót hallgathattunk végig. Az ÖRÖM A ZENE tehetségkutatóhoz hasonlóan itt is sok zenekarral ismerkedtünk meg, akikkel szorosabb kapcsolatot szeretnénk kiépíteni és segíteni egymást a jövőben.

Mire számíthatunk tőletek a közeljövőben?
Az idei év nem a pihenésről fog szólni, hanem a kemény munkáról, a stúdiózásról, a próbálásról és a koncertezésről. Szeretnénk minél több számunkat megjelentetni, minél több fesztiválra eljutni és egy utcazene turné is bekerült a naptárunkba. Tervben van egy Live session felvétel és szeretnénk megszervezni az első rajongó találkozót is. Nagyot álmodunk és mindent megteszünk, hogy a "Todo" listánk végére érjünk. Bár elég valószínű, hogy mire a végére érünk, már bőven lesznek rajta új ötletek.

Van olyan hazai előadó, aki inspirációt, példát jelent számotokra? Ki az? Miért?
A zenekar tagjainak nagyon széles skálán mozog a zenei ízlése, ezért nehezen emelünk ki egy olyan előadót, akit kivétel nélkül mindenki hallgat. Ez a sokszínűség a zenénkben is megjelenik, hiszen számaink is úgy születnek, hogy ezt a sokféle dolgot, amit egyesével magunkkal hozunk, közös ötletelés nyomán gyúrjuk végül egy új egésszé. Mindenképp közös pont a zenekarban a magyar népzene, ha pedig mégis bandákat kellene mondanunk, a Góbé, a Lázár tesók, Ferenczi György és az 1-ső pesti Rackák, és a Hakumba jelentenek a leginkább közös pontot bennünk. Mindegyik zene olyan értékeket képvisel, amikkel egyetértünk és ezeket szeretnénk mi is népszerűsíteni.

szerző: Hatos Niki 

Nem akárhogy indult a 2025-ös év Geszti Péter számára, hiszen a poplegenda januárban dupla-koncertet adott a Papp László Budapest Sportarénában. A különleges bulik fókuszát Geszti hatvanadik születésnapja jelenti, így műsorában a teljes eddigi zenei és előadói pályájának meghatározó korszakait feleleveníti az előadó.

Különleges kiadvánnyal rázza fel a hetet Az Év Könyve díjas B. E. BELLE, hiszen megérkezett a szerző Black Edition regénye, avagy az Elítéltek. Az írás fekete kiadást kapott, fekete lapokat tartalmaz, amelyeken a történet szövege fehér betűvel van feltüntetve.